Szerencséje csak a jó kapusnak van…

Min múlik a siker? Szerencse vagy kemény munka, gyakorlás kérdése? Vajon mekkora a szerencse szerepe az elért eredményekben, sikerekben? Szükséges-e a rengeteg gyakorlás? Erről mindenkinek van véleménye. De vajon mi az igazság?

 

„Szerencséje csak a jó kapusnak van.” mondást édesapámtól hallottam először sok-sok éve, amikor egyszer huszonévesen valamilyen eredményemet azzal próbáltam elütni, hogy szerencsém volt. Elgondolkodtatott és nagyon megjegyeztem az atyai reakciót. Soha többé nem hivatkoztam a szerencsémre.

 

 

Malcolm Gladwell Kivételesek című könyvében megfogalmazza a 10 000 órás szabályt.  Több történetet is elmesél. Az első számú bizonyítékot K. Anders Ericsson pszichológus vizsgálatai  jelentik, aki munkatársaival a 90-es évek elején  a berlini Zeneakadémia  hallgatói körében végezte kutatását. Különböző képességű hegedűsöket vizsgáltak: voltak köztük ragyogó tehetségek, voltak jók és finoman szólva átlagosak is.  Minden hegedűsnek feltették ugyanazt a kérdést:eddigi pályafutásuk alatt körülbelül hány órát gyakoroltak eddig? A válaszok szerint a legjobbnak ítélt hegedűsök háta mögött 20 éves korukra egyenként 10 000 óra gyakorlás áll.

 

Később újabb és újabb vizsgálatok következtek, amelyeknek döbbenetes a végeredménye: Ericsson és munkatársai nem találtak egyetlen “őstehetséget” sem, aki erőfeszítések nélkül repült volna fel a csúcsra. És nem találtak egyetlen fölöslegesen gürcölő “güzüt” sem, aki sokkal keményebben dolgozott, mint bárki más, és mégsem sikerült eljutnia a legfelső szintig.

 

E vizsgálatok lényegében azt derítették ki: 10 000 óra gyakorlás kell ahhoz, hogy valaki elismert profi lehessen. Ugyanezt mondja Daniel Levitin neurológus is e tárgyban írt könyvében. “Az ilyen jellegű kutatások révén kibontakozó kép azt mutatja, hogy 10 000 óra gyakorlás szükséges ahhoz, hogy valaki mesteri szintre jusson és világklasszis legyen – lényegében bármiben!” Vizsgáltak zeneszerzőket, kosarasokat, regényírókat, jégkorcsolyázókat, zongoristákat, sakkozókat. És mindegyik kutatás hozzávetőlegesen ugyanazt a számot hozza ki végeredménynek: 10 000 óra. Vagyis 10 éven át heti 20 órás vagy napi 3 órás gyakorlás.

 

Gladwell könyvében felteszi a kérdést, vajon a 10 000 órás szabály a siker általános törvényszerűsége? Elmeséli az olyan nagyságok történeteit, mint Bill Gates és Steve Jobs. Most azonban inkább a Beatles történetét emelem ki. 1960-ban, amikor a Beatles még csak egy feltörekvő középiskolás rockbanda volt, meghívták őket Hamburgba. Később John Lennon így mesélt hamburgi bulijaikról:

Egyre jobban játszottunk, és egyre magabiztosabbak lettünk. Egyszerűen nem tudtunk nem fejlődni, ha egyszer egész éjjeleket játszottunk végig. A hamburgiaknak nagyon kapóra jött, hogy külföldiek vagyunk. És mi egyre keményebben és keményebben küzdöttünk, beleadtunk apait-anyait, hogy végigcsináljuk.

Liverpoolban csak egyórás fellépéseink voltak. Lenyomtuk a legjobb számainkat, mindig és mindenhol ugyanazokat. Hamburgban naponta nyolc órán keresztül kellett szünet nélkül játszanunk, és muszáj volt változtatnunk a hozzáállásunkon.

 

Gladwell történetei olyan emberekről szólnak, akik különleges lehetőséget kaptak arra, hogy keményen dolgozhassanak, ők pedig megragadták a kínálkozó alkalmat. Olyan emberekről, akik a megfelelő korszakban történetesen éppen a megfelelő életkorban voltak. Így különleges erőfeszítéseiket nagyon magasra értékelte a társadalom és környezetük.

A rendkívül sikeres emberek sorsát látszólag az intelligencia, a tehetség alakítja, és az ambíció hajtja. Malcolm Gladwell ebben a könyvében bebizonyítja, a sikernek van egy másik oldala. A siker története ugyanis sokkal bonyolultabb és sokkal érdekesebb, mint azt első pillantásra gondolnánk. A szerző fejtegetésein keresztül közelebb kerülhetünk a kimagasló teljesítmények, a természetes és a nem egészen természetes  emberi szelekció megértéséhez.

Gladwell az igazán kiemelkedőkkel, a kivételesekkel foglalkozik könyvében, mindazonáltal a “hétköznapibb” siker megértését is segíti. Több tényezőre is rávilágít. A szerencse nem szerepel ezek között…

Hasznos volt? Oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?